A tárca négy sávos fizetési rendszert dolgozott ki, amelyben 0-10, 10-100, 100-500 és 500 millió forint feletti éves nettó árbevételi határokat állapított meg. Tízmilliós forgalomig 5 ezer forintos éves tagdíjat kellene fizetni, a hozzájárulás maximuma pedig 500 ezer forint lenne. Az új testületek az agrár- és élelmiszergazdasági kamarák elnevezést viselnék, a megnevezésből tehát – ellentétben a korábbi elképzelésekkel – kimaradna a vidékfejlesztés. A kormány elé tegnap külön-külön előterjesztésként került az agrárkamarákról, illetve a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslati koncepció, és ez az jelenti, hogy nem egy, hanem két szervezet jönne létre, az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem pedig a VM elképzelései szerint az agrárkamarákhoz tartozna. Az új agrárkamarai törvény – közölte Ángyán József - januártól léphet hatályba, ezért az eredetileg őszre tervezett kamarai választásokat az idén már nem lehet megtartani. Az új agrárkamarai rendszer jövő évi felállásáig a miniszter által kinevezett biztos felügyeli a szervezetet. A Fidesz országgyűlési frakciója nem ismeri az új törvényjavaslat részleteit – közölte Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke.

Két előterjesztésben került tegnap a kormány elé az új agrárkamarai, illetve a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslat – mondta Ángyán József. Eszerint nem egységes gazdasági kamarai ernyőszervezet, hanem két különálló testületi rendszer jönne létre. Bár a végső döntést a kormány hozza meg, a VM változatlanul arra törekszik, hogy a hazai élelmiszerláncot az új agrárkamarákban szervezhesse meg. Ezért a tárca elképzelései szerint az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem is az agrárkamarákhoz tartozna. Kettős tagság nem lenne, a hovatartozást az döntené el, milyen a vállalkozások főtevékenysége, illetve árbevételük többsége az élelmiszergazdasági tevékenységből származik-e vagy sem.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az új agrárkamarai kötelező tagság senki számára nem lenne ingyenes. A tárca négy sávos fizetési rendszert dolgozott ki, amelyben 10 millió forintig tartó, 10-100 milliós, 100-500 milliós és 500 millió forint feletti nettó éves árbevételi határokat állapított meg. Tízmillió forint alatt évente 5 ezer forintot kellene fizetni, a hozzájárulás maximuma pedig 500 ezer forint lenne. Mint ismert, a VM a tavaszi társadalmi vitára bocsátott, eredeti törvényjavaslati tervezetében 100 millió forintos éves árbevétel alatt nem írt volna elő tagdíjat, e felett pedig ezrelékekben meghatározott, forgalomarányos kötelezettséget állapított volna meg. Az akkori elképzelések azonban az agrárgazdasági szereplőket megosztották: számos meghatározó ágazati érdekképviselet közös fellépéssel maximum 20 ezer, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) – igaz, az általa elképzelt egységes gazdasági kamarai rendszerben – 5 ezer forintos, mindenkire egyformán vonatkozó díjat javasolt.
Az új szervezeteket agrár- és élelmiszergazdasági kamaráknak hívnák, a megnevezésben tehát – szemben az eredeti tervekkel - nem szerepelne a vidékfejlesztés. Ángyán József szerint ennek oka, hogy a testületek gazdasági alapon jönnének létre. Ez azonban – tette hozzá – nem jelenti azt, hogy a tárca az új agrárkamarák létrehozásánál a vidékfejlesztési szempontokat ne venné figyelembe. Az új agrárkamarai törvény várhatóan januártól lép hatályba, így az idén őszre tervezett kamarai választásokat már nem lehet megtartani, hanem azokat a jövő évben bonyolítják majd le. Az újjáalakított szervezetek felállásáig a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett kamarai biztos irányítja a munkát. Mint ismert, a biztosi posztot ma Poprády Géza tölti be.
A Fidesz parlamenti frakciója egyelőre nem ismeri az új agrárkamarai törvényjavaslat részleteit – mondta Font Sándor. Ugyanakkor hozzátette: kormányszinten lényegében már korábban eldőlt, hogy különálló agrárkamarai, illetve kereskedelmi és iparkamarai jogszabály születik. A mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke szerint az agrárkamarai törvényi koncepciót az utóbbi időszakban több ponton az uniós általános szabályozással is „össze kellett fésülni.

Forrás: www.agromonitor.hu