Az üzemenkénti éves jövedelemtámogatás 150 ezer euró felett csökkenne, maximuma pedig 300 ezer euró lenne. Az egyszerűsítés érdekében a kistermelőknek évi 500-1000 eurós átalányt fizetnének ki. A negyven éven aluli fiatal gazdák új kezdőtámogatást kapnának, a vidéki mikrovállalkozások pedig 70 ezer eurós, ötéves „kezdőkészlettel” indulhatnának. Emellett megerősítenék a LEADER helyi akciócsoportjai is. A tagországok a közvetlen támogatások 30 százalékát „zöldkifizetésekre” fordíthatnák. Az EB 2015-től megszüntetné az uniós cukortermelési kvótákat, de a javaslat már most heves szakmai vitákat vált ki. A termelői pozíciók javítása érdekében lerövidítené az élelmiszerláncot a gazdálkodók és a fogyasztók között. Az új elképzelések között hangsúlyos szerep jut a foglalkoztatás növelésének, a jobb válságkezelésnek, az innovációnak, az agrár-környezetvédelemnek, a veszélyeztetett térségeknek és a felesleges brüsszeli adminisztrációs feladatok csökkentésének. A reformcsomag a mezőgazdaságot gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt versenyképesebbé kívánja tenni.

Igazságosabb, egyszerűbb és célzottabb termelői jövedelemtámogatást szorgalmaz az EB annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaságában rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni – derül ki a reformcsomagból. Eszerint alapszintű jövedelemtámogatásban csak az aktív termelők részesülhetnének. Az üzemenkénti kifizetések degresszív módon, 150 ezer euró éves összeg fölött csökkennének, felső határuk pedig 300 ezer euró lenne. A támogatásoknál figyelembe vennék a munkahelyek számát is. Emellett a jövedelemtámogatást méltányosabban osztanák fel a termelők, a régiók és a tagállamok között.
A bizottság véleménye szerint az áringadozások veszélyt jelentenek a mezőgazdaság hosszú távú versenyképességére, ezért hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági hálókra van szükség a válságoknak leginkább kitett mezőgazdasági értékesítési csatornák – például a magánraktározás és az állami intervenció - esetében. Az EB szorgalmazza a biztosítások és a kockázati alapok létrehozását is.
A javaslat lehetővé tenné, hogy a tagországok a közvetlen kifizetések 30 százalékát a természeti erőforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra fordítsák. Ez hozzájárulhatna a mezőgazdaság ökológiai fenntarthatóságához, illetve a termelői erőfeszítések jutalmazásához. Az EB egyszerűen megvalósítható és ökológiailag célravezető eljárásokat ösztönözne, mint amilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelők fenntartása, illetve az ökológiai tartalékok és a tájak megóvása.
A tudásalapú és versenyképes mezőgazdaság kialakítása érdekében a bizottság az agrárkutatás és ‑innováció költségvetését meg kívánja kétszerezni, és egy új innovációs partnerség révén gondoskodna arról, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásra találjanak. E finanszírozással lehetőség nyílna a tudásátadás és a termelői tanácsadás fejlesztésére is. Az agrárágazat és a tudóstársadalom között szorosabb együttműködés alakulhat ki, így a termelők számára fontos kutatási projekteket lehetne támogatni.
A bizottság megítélése szerint az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezőgazdaság széttöredezett és kevéssé strukturált. Ezért a testület a mezőgazdasági termelők pozíciójának erősítése érdekében arra törekszik, hogy a termelői és ágazati szervezetek támogatásokat kapjanak, a gazdálkodók és a fogyasztók között pedig rövid, kevés közvetítőt tartalmazó értékesítési csatornák alakuljanak ki. A cukorkvóta-rendszer, amely a javaslat szerint mára veszített jelentőségéből, 2015-tal megszűnne. Ez az elképzelése azonban már az elmúlt napokban heves vitákat váltott ki, mivel a legtöbb szakértő a kvóták fokozatos, 2020-ig tartó „kivezetése” mellett foglalt állást. Magyarország is ezt tartaná jobb megoldásnak.
Figyelembe kell venni minden terület sajátosságait, és ösztönözni kell az országos, regionális és helyi szintű agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket – állapítja meg a bizottság. Ennek érdekében a testület azt javasolja, hogy a vidékfejlesztési politika hat prioritása közül kettő az ökoszisztémák védelmének helyreállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az erőforrások hatékony felhasználása legyen.
Az uniós statisztikák szerint a mezőgazdasági termelők kétharmada 55 évesnél idősebb, ezért a bizottság új kezdőtámogatás bevezetését javasolja annak érdekében, hogy a munkahelyteremtést és a fiatal nemzedékeknek mezőgazdasági elhelyezkedését ösztönözze. A forrásokat a negyven éven aluli termelők igényelhetnék projektjük első öt évében.
Az EB intézkedéscsomagot kíván előterjeszteni a foglalkoztatottság és a vállalkozó szellem fokozása érdekében is. A cél az, hogy  a vidéki térségek gazdasági tevékenységét és a helyi fejlesztési kezdeményezéseket ösztönözni lehessen. A mikrovállalkozási projekteket például 70 000 eurós, ötéves „kezdőkészlettel” támogatnák, illetve megerősítenék a LEADER helyi akciócsoportjai is.
Lehetőség nyílna arra is, hogy a tagállamok fokozott kiegészítő támogatásokkal kompenzálják a kedvezőtlen természeti adottságú területek termelőit. Ezzel a bizottság a termőterületek elnéptelenedését akadályozná meg, illetve megerősítené a helyi gazdagságokat. E támogatás hozzáadódna a vidékfejlesztési politika keretében már igényelhető forrásokhoz.
Az elképzelések szerint egyszerűsödne a KAP mechanizmusa is, hogy a fölösleges igazgatási többletfeladatokat ki lehessen küszöbölni. A változtatások elsősorban a kölcsönös megfeleltetés szabályaira és az ellenőrzési rendszerekre terjednének ki anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Egyszerűbbé válnának a kistermelőknek nyújtott támogatások is: üzemenként és évente 500–1000 eurós átalány-kifizetést vezetnének be. A mezőgazdasággal felhagyó kistermelőket pedig arra ösztönöznék, hogy területeiket olyan mezőgazdasági üzemekre ruházzák át, amelyek gazdaságaik szerkezetátalakítását tervezik.
Az Európai Bizottság újfajta partnerséget indítványoz az Európai Unió és mezőgazdasági termelői között az élelmezésbiztonság, a fenntartható erőforrás-felhasználás és a növekedés kihívásainak megválaszolására – nyilatkozta a reformjavaslat kapcsán Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. Hozzátette: kritikus évtizedek következnek, amelyek alatt ki kell alakítani az erős, az éghajlatváltozással és a nemzetközi versennyel szembenézni képes, egyúttal a polgárok elvárásait is teljesítő mezőgazdaság alapjait. Megfogalmazása szerint Európának szüksége van mezőgazdasági termelőire, a termelőknek pedig szükségük van Európa támogatására. A Közös Agrárpolitikától függ élelmiszer-ellátásunk, rajta áll területeink több mint felének jövője – hangoztatta.
A bizottság álláspontja szerint a javaslatcsomag általános célja, hogy valamennyi térségben növelje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát és helyi kötődését, így minden európai polgárnak egészséges és jó minőségű élelmezést biztosítson, miközben megóvja a környezetet és fejleszti a vidéki területeket. Ezért a megreformált KAP innovációra kíván ösztönözni, a mezőgazdasági ágazatot gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból egyaránt versenyképesebbé teszi, fellép az éghajlatváltozás hatásai ellen, illetve támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést. Mindezek révén döntően hozzájárul az Európa 2020 stratégia sikeréhez – állapította meg a bizottság.

Forrás: www.agromonitor.hu