A módszerrel a vetőmagok szkennerrel leolvasható, láthatatlan jelölést és digitális mikroszkóppal érzékelhető, mikropontos beazonosítót kapnak, a csomagolást pedig hamisíthatatlan matricával látják el. Így a forgalmazók bebiztosíthatják magukat a vetőmag-manipulációkkal szemben, míg a termelők megelőzhetik a hamisított vagy GMO-s vetőmagok felhasználása miatti veszteségeket. A jelölés a növény gyökérrészénél a vetés utáni hat-nyolc hétig – laboratóriumi körülmények nélkül is – leolvasható, így a gazdálkodókat nem éri különösebb időveszteség, ha a „lebukott” vetőmagok miatt újra kellene vetniük. Az előzetes kalkulációk szerint az eljárás csak euró centekkel növelné a kilogrammonkénti vetőmagköltségeket, miközben a költségvetés és a legális vetőmag-forgalmazó cégek bevételeit – a visszaélések kiszűrésével – emelné. A vetőmag-hamisítás Magyarországon évente sokmilliárdos ágazati veszteséget okoz, a GMO-szennyezés pedig 160 milliárdos üzletet veszélyeztet – állapította meg az ügyvezető.

Az IntelliSeed-nek nevezett technológia három komponensből áll – mondta Kovács Miklós. A DataTraceDNA nanorészecskés azonosítási eljárás alkalmas arra, hogy a vetőmagoknak láthatatlan jelölést adjon. A nanorészecskéket a vetőmagok bevonó anyagába juttatják, ottlétüket pedig e célra kifejlesztett speciális szkenner olvassa ki. A technológia másik részét a DataDotDNA mikropontos rendszer jelenti: ezt 0,5 vagy egy milliméter átmérőjű plasztik korongok alkotják, amelyekre lézeres eljárással előzetesen alfanumerikus karaktersorozatokat gravíroznak. Az egy milliméteres mikropontokra kétszer huszonegy, a 0,5 milliméteresekre kétszer tizenkét karaktert helyeznek fel, és a feliratok a korongok teljes felületén ismétlődnek. A mikropontokra – amelyekkel egy-egy tételen belül csak bizonyos számú vetőmagot jelölnek meg – bármilyen azonosítót, például a gyártó adatait, a termék kódját vagy engedélyezési számát fel lehet gravírozni, és ezek kézi, vagy digitális mikroszkóppal olvashatók le. Harmadik elemként pedig a csomagolóanyagokra speciális matricát helyeznek, amely sérülésmentesen nem távolítható el. Ez tartalmazza a nanotechnológiás kódot, így hamisíthatatlan is egyben.
Kovács Miklós szerint az új technológiát azok a cégek alkalmazhatják eredményesen, amelyek a lopásokkal, a hamisításokkal, vagy az egyéb manipulációkkal szemben termékeiket, márkanevüket és vállalkozásukat meg kívánják védeni. Emellett a technológia a mezőgazdasági termelőknek is biztonságot nyújthat, mert a védett termékek felhasználásával megelőzhetik a hamis, vagy a GMO-s vetőmagok miatti károkat.
A rendszer – tette hozzá az ügyvezető – lehetővé teszi, hogy a szűrés jellegű, előzetes helyszíni ellenőrzéseket a vetőmag-előállítóknál és -forgalmazóknál, vagy akár a gazdálkodóknál is el lehessen végezni, így ezekhez nincs szükség laboratóriumi körülményekre. A technológia révén a jelölés a szkennerrel –    az elvetett mag gyökérrészénél – a vetést követő hat-nyolc héten belül is kiolvasható, ezért a termelőket nem éri különösebb időveszteség, ha a hamisított vagy GMO-s vetőmagok helyett újakat kellene vetniük. A jelölőanyag – közölte Kovács Miklós – nem toxikus, és nem szívódik fel a növényben. A hamisítás, illetve a GMO-szennyezés pedig teljes biztonsággal megállapítható, ha a vetőmagtételeket szemenként vizsgálják meg. Ehhez azonban – az előzetes ellenőrzésekkel párhuzamosan – laboratóriumi eljárásokat is alkalmazni kell.
A jelenlegi kalkulációk szerint a nanotechnológia a vetőmagok kilogrammonkénti előállítási költségét csak euró centekkel drágítaná. Ugyanakkor – állapította meg az ügyvezető – a termékek értéke nagyságrendileg nőhet, ha a minőség a manipulációkkal szemben védhetővé válik. Emellett a költségvetés és a vetőmag-forgalmazói kör azért is jól járhat, mert ma a hamisított vetőmagokból származó bevételek sem a büdzsében, sem a cégeknél nem jelennek meg. A visszaélések a magyar piacon a legális gazdasági szereplőknek évi többmilliárd forintos veszteséget okoznak, a GMO-szennyezés pedig 160 milliárdos üzletet veszélyeztet – húzta alá az ügyvezető.
Az IntelliSeed technológiát az ausztrál AgTechnix Pty Ltd.-t állítja elő, amelyet 2009-ben alapított a mikropontokat gyártó, ausztráliai székhelyű DataDot Technology Ltd. és a bevonó anyagokkal foglalkozó, szintén ausztrál IPECO Ltd. Az eljárást Ausztráliában – referenciaként – a GlaxoSmithKline Ltd. kezdte alkalmazni, mára pedig a felhasználás Indiában is megindult. Az ausztráliai gyártás után a vetőmagokat ott jelölik meg, ahol a bevonó anyagot a magokra felviszik.
Az Artep Kft. száz százalékban magyar tulajdonú vállalatként működik, és 2008 óta a DataDot Technology Ltd. magyarországi master distributora – mondta Kovács Miklós. Így nálunk a cég forgalmazza a mikropontos és a nanotechnológiás jelölési rendszereket.

Forrás: www.agromonitor.hu